Van egy kérdés, amelyet Európa és Amerika évek óta kerül:
mi lesz a multikulturalizmus vége?

Kevés magyar menedzser mondhatja el magáról, hogy valóban világszinten is kimagasló karriert futott be. Kapitány István ilyen ember. Egy kivételes életpálya, következetes munka, nemzetközi felelősség, óriási teljesítmény. Joggal volt rá büszke egy ország – még akkor is, ha Magyarországon a szélesebb közvélemény sokáig alig ismerte a nevét a szakmai körökön, mindenekelőtt a Menedzserszövetségen kívül.

Lázár János kijelentése a cigányságról heves vitákat indított el, és nemcsak politikai törésvonalak mentén. A reakciók átszőtték a teljes társadalmat: megszólaltak értelmiségiek, helyi közösségek, roma szervezetek és hétköznapi emberek is. A felháborodás, az egyetértés és a bizonytalanság egyszerre volt jelen – de egy dolog vitathatatlan: végre elindult egy régóta halogatott társadalmi diskurzus.

A magyarok és a cigányság együttélése nem újkeletű jelenség, hanem évszázadokon átívelő történelmi tény. A cigány közösségek már a késő középkortól jelen vannak a Magyar Királyság területén, és azóta – minden ellentmondásával együtt – a magyar társadalom szerves részévé váltak. Nem vendégek voltak, nem átutazók, hanem olyan közösségek, amelyek generációkon keresztül éltek együtt a magyar lakossággal, osztozva háborúkon, szegénységen, felemelkedésen és bukásokon. Ezek után tényleg ennyire megalázó volt Lázár János kijelentése? 

Az Egyesült Arab Emírségek megvonta az állami ösztöndíjakat azoktól az állampolgáraitól, akik brit egyetemeken szeretnének tanulni. A döntés mögött nem oktatáspolitikai vita és nem diplomáciai konfliktus áll, hanem egyetlen, nagyon is konkrét félelem: az emirátusi vezetés attól tart, hogy a nyugat-európai egyetemi környezetben a diákok iszlamista radikalizáció hatása alá kerülhetnek, ami hosszú távon biztonsági kockázatot jelenthet az ország számára.

A magyar rapvilág új szereplővel gazdagodott – és ahogy ez lenni szokott, nem pusztán zenei jelenségről beszélünk, hanem egy politikai-kulturális projekt is az asztalra került. Suhantz néven lépett a pályára Novák Tamás, a volt köztársasági elnök, Novák Katalin fia.

A magyar közéletben ritkán találkozik a popkultúra és a politika ennyire látványosan, de a napokban pontosan ez történt. Egy koncerten Majka egy színpadi jelenet részeként miniszterelnöknek öltözött, majd egy banánnal „lelővette” magát – nyilvánvalóan szatirikus, túlzó poénként

A fellépés azonban nem úgy sült el, ahogy azt az előadó elképzelte. Bár Majka nem célzottan Orbán Viktort akarta megjeleníteni, a miniszterelnök a jelek szerint magára vette a figurát, és a jelenetet személyes sértésként értékelte. De könyörgöm, akinek nem inge, ne vegye már magára...

Az elmúlt években a forint folyamatos gyengülése és az infláció erősödése komoly hatást gyakorolt a magyar gazdaságra. Miközben a belföldi lakosság mindennapjai egyre nehezebbek az emelkedő árak miatt, érdemes megvizsgálni, hogy ki profitál ebből a helyzetből. A válasz nem meglepő: a multinacionális cégek az infláció legnagyobb nyertesei.

Azahriah, polgári nevén Baukó Attila, Magyarország egyik legnépszerűbb fiatal előadója, aki dinamikus zenei stílusával és szokatlan imázsával meghódította a közönséget. Az elmúlt években azonban nem csupán tehetsége miatt került a figyelem középpontjába, hanem kormánykritikus megnyilvánulásai és a kormánypárti médiában való megjelenései is érdeklődést váltottak ki.

Törökország az elmúlt évtizedekben dinamikus gazdasági növekedésével és erős regionális szerepével került a figyelem középpontjába. Az ország az európai és ázsiai kontinens határán nem csupán földrajzi, hanem gazdasági és politikai értelemben is híd szerepet tölt be. Magyarország számára Törökország kiemelt stratégiai partner, hiszen a két ország közötti gazdasági együttműködés mindkét fél számára komoly előnyöket kínál.

Törökország gazdasági felemelkedése

Törökország gazdasága az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül. A fiatal és növekvő népesség, az infrastruktúra fejlesztése és a külföldi befektetések növekedése hozzájárult ahhoz, hogy az ország regionális gazdasági hatalommá váljon. Az olyan kulcságazatok, mint az autóipar, az energetika, az építőipar és a technológia, meghatározó szerepet játszanak a gazdasági növekedésben.

Az ország GDP-je 2023-ban közel 900 milliárd dollár volt, és Törökország folyamatosan törekszik arra, hogy a világ legnagyobb gazdaságai közé kerüljön. Az ország a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági exportőre, emellett az energiaelosztási hálózatok és a megújuló energiaforrások fejlesztésében is komoly szereplővé vált.