Az elmúlt években a forint folyamatos gyengülése és az infláció erősödése komoly hatást gyakorolt a magyar gazdaságra. Miközben a belföldi lakosság mindennapjai egyre nehezebbek az emelkedő árak miatt, érdemes megvizsgálni, hogy ki profitál ebből a helyzetből. A válasz nem meglepő: a multinacionális cégek az infláció legnagyobb nyertesei.

Mi történik a forinttal?

2024 és 2025 fordulóján a forint értékvesztése tovább gyorsult. Míg 2024 januárjában egy euró értéke 380 forint volt, 2025 januájára ez az összeg 415 forintra emelkedett. Ez a tendencia nemcsak a fogyasztók, hanem a hazai kis- és középvállalkozások számára is komoly kihívásokat jelent.

Hogyan profitálnak a multinacionális cégek?

A multinacionális vállalatok számára a gyenge forint jelentős versenyelőnyt biztosít. Exporttevékenységük során alacsonyabb költségekkel számolhatnak, mivel belföldi kiadásaikat (pl. bérek és rezsi) gyengébb valutában fizetik, míg bevételeiket erősebb devizákban, mint az euró vagy a dollár realizálják. Ez különösen előnyös számukra, hiszen versenyképesebbé teszi termékeiket a nemzetközi piacokon.

Milyen hatással van ez a hazai gazdaságra?

Miközben a multinacionális cégek jelentős nyereségre tesznek szert, a helyi vállalkozások és a lakosság egyre nagyobb terheket visel. A szakmunkás minimálbér ugyan emelkedett (2024-ben 326.000 forint, 2025-ben pedig 348.800 forint), de a forint gyengélése miatt a dolgozók valós fizetőképessége csökken. Az importált termékek árai növekednek, ami tovább fokozza az inflációt és a megélhetési költségeket.

Nézzünk csak vissza egy picit...

Az egymillió forintos minimálbér gondolata elsőre álomnak tűnhet sokak számára. Azonban, ha történelmi és gazdasági kontextusba helyezzük ezt az ígéretet, felmerül a kérdés: vajon valódi előrelépést jelent-e, vagy csupán szemfényvesztésről van szó? A magyar történelemben már megéltük a hiperinfláció következményeit a pengő korszakában, ami komoly figyelmeztetés lehet napjainkra nézve is.

A második világháborút követően Magyarország egyike volt azon országoknak, amelyek a világ egyik legsúlyosabb hiperinflációját szenvedték el. Az 1946-os év során a pengő értéke olyan mértékben zuhant, hogy az emberek teljes vagyona percek alatt elértéktelenedett. Egy rövid időszak alatt megjelentek a milliópengős, majd a milliárdpengős bankjegyek, de a gazdaság helyzete nem stabilizálódott. Végül az állam kénytelen volt bevezetni az új valutát, a forintot, hogy véget vessen az inflációs spirálnak.

Miért veszélyes az inflációs minimálbéremelés?

Az egymillió forintos minimálbér valójában csupán akkor jelentene valódi előrelépést, ha a következő feltételek teljesülnének:

• A forint stabil maradna, és a bérek növekedését nem kísérné árrobbanás.

• A gazdasági termelékenység is arányosan növekedne.

• Az infláció kontroll alatt lenne tartva, hogy a növekvő bérek ne veszítsék el vásárlóerejüket.

Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor az egymillió forintos minimálbér csupán szemfényvesztés, amely közvetlenül hozzájárulhat a gazdaság destabilizálásához. A béremelés okozta költségnövekedést a vállalkozások átháríthatják a fogyasztókra, ami további áremelkedésekhez vezet.

Valódi megoldások helyett populizmus

Az infláció és a gazdasági problémák megoldására valódi strukturális reformokra lenne szükség. Az egymillió forintos minimálbér ígérete jól hangzik, de nem jelent valódi megoldást. Inkább az emberek figyelmének elterelését szolgálja a rendszerszintű problémákról, mint az alacsony termelékenység, a magas adók vagy a forint folyamatos gyengülése.

Az egymillió forintos minimálbér bevezetése csak akkor lenne valódi előrelépés, ha azt egy stabil, fenntartható gazdasági környezet támogatná. A múlt tanulságaiból kiindulva azonban látható, hogy a puszta számbeli növekedés nem garantálja a gazdasági biztonságot. A magyar embereknek nem milliókra van szükségük a fizetési borítékban, hanem stabil, értékálló forintra és kiszámítható jövőre.

Mit tehetünk?

Az infláció megfékezéséhez és a forint stabilizálásához elengedhetetlen egy erős gazdaságirányítási rendszer, amely biztosítja a pénzügyi kontrollt. Ezen túlmenően fontos lenne a helyi vállalkozások támogatása, hogy kiegyenlítődhessen a multinacionális cégek és a hazai gazdaság közötti versenyhelyzet.

Zárszó

A forint gyengülése és az infláció jelenlegi helyzete nemcsak a lakosság, hanem a teljes gazdasági rendszer számára is súlyos következményekkel jár. A multinacionális cégek ugyan rövid távon profitálhatnak, de hosszú távon elengedhetetlen a gazdasági egyensúly helyreállítása, hogy minden szereplő számára fenntartható fejlődés biztosítható legyen.