Amikor az intézmények védelméről beszélünk, először azt kellene megkérdezni: kik védték meg az intézmények tekintélyét?

A Fidesz beállt egy tüntetés mögé, amelyet Magyarország alkotmányos intézményeinek vezetői mellett hirdettek meg.

Az üzenet elsőre egyszerűnek hangzik: védeni kell a fékeket és ellensúlyokat, meg kell akadályozni, hogy egy új, jelentős parlamenti többséggel rendelkező kormány korlátlan hatalmat gyakorolhasson.

Ezzel az alapelvvel nehéz vitatkozni.

Egy demokratikus országban valóban szükség van erős intézményekre. Szükség van ellenőrzésre. Szükség van olyan szereplőkre, akik a mindenkori hatalommal szemben is képesek fellépni.

De pontosan itt kezdődik a probléma.

Olvastam Orbán Viktor pártelnök úr levelét a DPK csoportban és mélyen megdöbbentem rajta... Mindez pedig arra késztetett, hogy én is írjak egy választ a részére, hátha így legalább picit közelebb kerül a valósághoz és a Fidesz mérhetetlen lecsúszásának okaihoz. 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy lány, akit Katinak hívtak, és egy fiú, akit Zolinak. Már gyerekkoruk óta ismerték egymást, de amit akkor még egyikük sem tudott kimondani, az lassan, csendben gyökerezett bennük: Kati régóta szerelmes volt Zoliba. - Ha a történet bármilyen egyezést mutat a valósággal, az pusztán a véletlen műve.

Az elmúlt hetekben kifejezetten érdekes politikai mozgásokat figyelhettünk meg Magyarországon. A felszínen botrányok, személycserék és kommunikációs zavarok dominálnak – de könnyen lehet, hogy mindez csak a történet egyik rétege.

Magyar Péter két éve jött-látott-győzött. Ügyes volt, európai volt, modern volt és tökös. Rendben van, ezt tudjuk, de a Fidesz miért veszített? Bayer Zsolt, mint akinek teljesen elmentek otthonról értetlenkedett, mások pedig a miniszterelnököt okolják. Sok a kérdőjel, de én gyorsan válaszolok erre a kérdésre.

Van egy kérdés, amelyet Európa és Amerika évek óta kerül:
mi lesz a multikulturalizmus vége?

Lázár János kijelentése a cigányságról heves vitákat indított el, és nemcsak politikai törésvonalak mentén. A reakciók átszőtték a teljes társadalmat: megszólaltak értelmiségiek, helyi közösségek, roma szervezetek és hétköznapi emberek is. A felháborodás, az egyetértés és a bizonytalanság egyszerre volt jelen – de egy dolog vitathatatlan: végre elindult egy régóta halogatott társadalmi diskurzus.

A magyarok és a cigányság együttélése nem újkeletű jelenség, hanem évszázadokon átívelő történelmi tény. A cigány közösségek már a késő középkortól jelen vannak a Magyar Királyság területén, és azóta – minden ellentmondásával együtt – a magyar társadalom szerves részévé váltak. Nem vendégek voltak, nem átutazók, hanem olyan közösségek, amelyek generációkon keresztül éltek együtt a magyar lakossággal, osztozva háborúkon, szegénységen, felemelkedésen és bukásokon. Ezek után tényleg ennyire megalázó volt Lázár János kijelentése? 

Az Egyesült Arab Emírségek megvonta az állami ösztöndíjakat azoktól az állampolgáraitól, akik brit egyetemeken szeretnének tanulni. A döntés mögött nem oktatáspolitikai vita és nem diplomáciai konfliktus áll, hanem egyetlen, nagyon is konkrét félelem: az emirátusi vezetés attól tart, hogy a nyugat-európai egyetemi környezetben a diákok iszlamista radikalizáció hatása alá kerülhetnek, ami hosszú távon biztonsági kockázatot jelenthet az ország számára.

A magyar rapvilág új szereplővel gazdagodott – és ahogy ez lenni szokott, nem pusztán zenei jelenségről beszélünk, hanem egy politikai-kulturális projekt is az asztalra került. Suhantz néven lépett a pályára Novák Tamás, a volt köztársasági elnök, Novák Katalin fia.