Pápai Joci az Eurovízió 2017-es magyarországi győztese, aki Kijevben fogja hazánkat képviselni a nemzetközi megmérettetésen. A győzelmet követően Joci akkora médiafelhajtást kapott, amelyben eddig nem volt része. Vajon a roma származású énekes méltó arra, hogy képviselje Magyarországot a versenyben?

A tények

Pápai Joci 1981-ben született Tatán. Életrajza szerint 4 éves korában kezdett megismerkedni a zenével, mikor bátyja beavatta a gitározás rejtelmeibe. Korai fejlődésére, valamint szerzeményeire a a rock, a pop, soul, R&B stílusok voltak hatással. A következő húsz évről nem tudunk semmit, így 2005-nél folytatódik a történet. Ekkor láthatta az ország a TV2 nagy sikerű tehetségkutatójában, a Megasztár második évadjában. Egy évvel később, Majkával közösen kezdték járni az országot, de csak 2015-ben futott be igazán szólókarrierjével, mikor megjelent a "Mikor a test örexik" című dala.

2016-ban jelentkezett, majd bejutott az eurovíziós dalválasztónak legjobb dalai közé. Február 4-én lépett először a műsor színpadára, melyet a február 18-án megrendezett döntőben megnyert, így május 9-13 között Kijevben Ő képviseli Magyarországot a nemzetközi porondon. 

Mi a kérdés?

A műsor előtt tény, hogy pár megyei lap idő előtt hozták nyilvánosságra a tényt, hogy Joci nyert, ami valamilyen szinten árnyalja a győzelmét. Ha erről elkezdenék most beszélni, maximum egy vég nélküli vitát tudnék csak nyitni, ezért most próbáljunk meg abban a mederben maradni, hogy a szavazás tiszta volt és a nézők szavazata alapján hirdették Jocit győztesnek.  

A győzelmet követően szinte a teljes internetet elárasztották azok a durva, személyeskedő és a versenyt faji kérdéssé konvertáló kommentek, amelyek szerzői nem értettek egyet az eredménnyel. A támadások mögött javarészt két dolog áll: Joci származása, valamint az "Origo" dallamvilágában a szerzők keverték a magyar népi hangzást a roma ritmikával. Ez pedig nagyon jó alkalmat teremt arra, hogy erről az egész roma kérdésről beszélgessünk.

A probléma háttere

Ha az elején kezdjük, akkor vissza kell mennünk a válság körüli időkre. Szinte mindig is komoly társadalmi feszültségek lengték körül a roma-magyar együttélést, de 2006-ban a helyzet visszafordíthatatlanná vált, mikor is Szögi Lajos "vértanút" halálra lincselték Olaszliszkán. 2008-ban pedig Lakatos Attila cigány vajda egy testületi ülésen kimondta, hogy létezik #cigánybűnözés. Ezt átvették még szélsőjobboldali szervezetek, a baloldal és a liberálisok pedig elkezdtek lábrázva zokogni, hogy most mi lesz. (Megjegyzem, mielőtt átmenne szerecsenmosdatásba a dolog, találunk igazságot a szavak mögött.) Egy, Magyarországon lappangó problémát sikerült elég rendesen feltüzelni, melyek elvezetnek a 2009-es tatárszentgyörgyi mészárláshoz. Ezek egymást generáló folyamatok, amelyek ott lappangtak mindenki fejében.

Roma - magyar kapcsolatok

Bár a cigányság megítélése a válság előtti időben sem volt egészen rózsás, de utána végképp megromlott a társadalmi megítélés. Tetszik, vagy nem, ezeket ki kell mondanunk, hiszen akik nem romának születettek, azok javarészt valahol az ingyen élet, segélyes, bűnöző kifejezéssel a fejükben viszonyulnak a másik oldalhoz. A romák körében pedig bár bizonyosan van egy gát, vagy ellenállás, kisebbségként ez egy félelmet szül azokban, akik az előző skatulyákból szeretnének kikeveredni valahogy. Sajnos, ha Kelet-Magyarországra tekintünk, a betöréseket, megfélemlítéseket, valamint betöréses rablásokat még mindig túlsúlyban romák követik el. Bár ilyen, származás és hovatartozás alapján összeállított, pontos adatok nem állnak rendelkezésre, sajnos a börtönökben szétnézve (ezt viszont -szakmai-tapasztalatból mondom), látható a statisztika. Mindezen megítélésre csak ráerősítenek a YouTube-on is fellelhető, un. szabaduló bulik, esküvők, valamint a legnagyobb pénzhamisító család videói, ahol akkora arany nyakláncokkal mászkálnak a hölgyek, amik a teljes államadósságot fedeznék. Akárhogy is nézzük nettó uszítás, hogy valaki becsületesen éli az életét és 50 éves korára eljut talán oda, hogy vegyen egy lakótelepi lakást, addig a hamisított eurókból szervezett és levideózott bulikon olyan autókból szállnak ki a "sztárok", hogy még egy vállalati vezető arca is leesik, amikor meglátja. (és akkor most kezdjünk el irigykedni a NAV revizoraira, akik legalább a lefoglaláskor olyan autóban csücsülhettek, amiről álmodni sem merünk.)

Igazságot nem nagyon lehet tenni, hiszen ez egy valós és létező probléma, de mit lehet akkor csinálni? Hiszen akármennyire is azt mondjuk és megpróbáljuk elhitetni, hogy "cigánybünözés" nem létezik, a YouTube-on fellelhető videókon RollsRoyce-ban parádézik és lovári nyelven énekel Európa egyik legnagyobb euró hamisítója. Akik szintén romák, de becsületesen szeretnének élni, dolgozni, azokon pedig csak ez a rájuk sütött stigma csak még nagyobb sebeket fog ejteni. Ebben a pillanatban pedig eljutottunk 2017-re, amikor is Pápai Joci képviseli Magyarországot úgy, hogy nyíltan kimondja és büszkén vállalja zenéjében is hovatartozását egy olyan társadalomban, ahol a kisebbség megítélése javarészt negatív a többség körében. Ez van, nincs mit szépíteni. Aki bármelyik oldal képviselőjeként a bejegyzésemen megsértődik, az vagy beleesik az első bejegyzésem 2/B, valamin 2/C pontjába, vagy simán agy nélkül él (kérem, ők ne olvassák tovább, ne kommenteljenek, mert úgyis moderálva lesz). Ugyanis, amikről beszélek mind, mind tények. 

Egy dolgot viszont meg kell értenünk. Tetszik, vagy nem, roma, illetve magyar családokról van szó. Lehet egymásnak menni, lehet egymást átverni, meglopni, megverni, x millió roma, x millió magyar nem fog eltűnni ebből az országból egy csettintésre. Családi kötelékek, házak, lakások, gyermekek, munkahelyek vannak mindkét oldalon. A biztosat pedig senki nem adná fel egy bizonytalan életért, pár száz embertől eltekintve. Joci dala talán attól egyedi és azzal tűnik ki a győzelme a tömegből, hogy lehetőséget ad értékelni. Értékelni az egymáshoz való viszonyunkat, valamint azt a tüzet, ami egymás ellen hajt bennünket. Én megértem mindkét oldalt. Megértem az idős nagyszülőket, akik felváltva tudnak csak elmenni a templomba, mert, ha üresen hagyják a házat, egyből kirabolják. Ugyanígy megértem azon roma családokat is, akik becsületesen akarnak élni, beilleszkedni, de az előítéletek miatt ez nem sikerül. 

Megoldás

Összességében, amikor Pápai Joci dalát hallatjuk, majd rápillantunk a kommentekre - biztosan ide is fognak érkezni - láthatjuk, hogy a faji kérdés megkerülhetetlen. Egyet be kell látnunk: Mindkét oldalon találhatunk jó és rossz embereket, de nem biztos, hogy általánosítanunk kell egyből. Bár a cikk elég rövid lehet én ezt egy kis vita indítónak szánom, amit elsősorban saját magunkban kell lefolytatni, a bejegyzést felhasználva.

Végszó: A jó, roma-magyar kapcsolatokat mi sem szemlélteti jobban, mint a Questor botrány, ahol Tarsoly Csaba és szakértő ügyvezetője Orgován Béla egymás kezébe csaptak és úgy lerabolták a piacot, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva. 

Most pedig jöjjön a várva várt Origo. Mindenkinek jó elmélkedést kívánok.