Kitálalt a titkosszolga - Most ki a Soros?
A tegnapi nap óta szinte a teljes hazai közélet arról beszél, hogy Katrein Ferenc, az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi műveleti igazgató jól megmondta, hogy mi a helyzet az államvédelem oldalán. Ügyesen, érdekesen, már-már Frei Tamást megszégyenítő módon mesélt a múltjáról. Nézzük egy picit a dolgok mögé.
Ebben a cikkben szeretném körbejárni az interjút és feltenni azokat a kérdéseket, amelyek részben/egészben felmerülnek azon emberek fejében, akiknek van eszük és a fejükben aggyal is rendelkeznek. Nem akarok máris farkast kiáltani és előhúzni Soros Gyurkát, de sajnos a téma is csábító. Mielőtt tovább mennénk el kell mondanom, hogy nem akarok kellemetlenségeket okozni senkinek, de ezeket a kérdéseket muszáj feltennünk. Vágjunk bele... ->

Pápai Joci 1981-ben született Tatán. Életrajza szerint 4 éves korában kezdett megismerkedni a zenével, mikor bátyja beavatta a gitározás rejtelmeibe. Korai fejlődésére, valamint szerzeményeire a a rock, a pop, soul, R&B stílusok voltak hatással. A következő húsz évről nem tudunk semmit, így 2005-nél folytatódik a történet. Ekkor láthatta az ország a TV2 nagy sikerű tehetségkutatójában, a Megasztár második évadjában. Egy évvel később, Majkával közösen kezdték járni az országot, de csak 2015-ben futott be igazán szólókarrierjével, mikor megjelent a "Mikor a test örexik" című dala.
A Momentum egészen ügyesen indult. Mozgalomként indítottak egy crowdfunding (a gyengébbek kedvéért: közösségi finanszírozás) kampányt. Összegyűjtöttek ~15 millió forintot (#nemsorosgyörgytőlkaptuk), összegyűjtötték a tenni akaró fiatalokat és mindent megtettek, hogy ne kerüljön sor az olimpiára. Sikerük volt, de minden siker annyit ér, mint a legutóbbi szereplés. Az első sikeres akció után, amikor a média még fent tartotta az érdeklődését, bejelentette két ismeretlen fiatal, hogy politikai párttá alakítják a mozgalmukat. Mindenki örült, mintha megnyerték volna a lottó ötöst.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Alapköve annak, hogy mi, magyarok csak 10 millióan vagyunk, de büszkeségünk és kitartásunk mégis kiemel bennünket a többi nép közül. Ez az a nap, amikor több százmillió forint értékben öltöztetjük fel a fővárost nemzeti színekbe és egy napot az évből annak szentelhetünk, hogy számot vessünk magyarságunkról, elmélyedjünk identitásunkban és végre merjünk büszkék és nagyok lenni. Mindemellett sajnos annyira könnyű megfeledkezni a méltóságunkról, mégis ez az egyetlen, ami valójában a miénk, az utolsó darabka, ami megmarad nekünk, ami szabaddá tesz bennünket az ünnep hevületében.