Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor? Neki mennyi hatalma van? Tényleg Ő vezeti az országot? 

Hazánkban a politika valahogy úgy határozta meg a környezetét, hogy nincsenek egyéni döntések. Minden, az, amolyan despotikus hatalommal felruházott miniszterelnök körül mozog. Egy ember, aki mindenhez is ért és mindenben övé az utolsó szó. Ha valaki ellenáll, szembe megy, akkor megásta a sírját. Valahogy így képzeli a nép a kormányzást. Elképzelhető, nem tudom sem megcáfolni, sem megerősíteni, hogy a miniszterelnök fejében mi van, de annyi biztos, hogy az igazság valahol a két véglet között áll. 

Molnár Attiláné a politikai sztárképző új hőse a baloldalon. Mindezt azzal a hőstettel érte el, hogy egy lakossági fórumon beszólt Lázár Jánosnak, aki ellen így fellázadt Csongrád népe. 

Ahogy azt már a korábbiakban megszokhattátok, most is picit távolabbról kezdem. A szűkebb és tágabb környezetemben egyaránt meglehetősen sok Hódmezővásárhelyről származó ember található. Mindig meglepődök, hogy a hódmezővásárhelyi barátaim mind ismerik egymást és akárhányszor megyünk az utcán, mindig belebotlunk egy-két emberbe, aki, ahogy mondják "Hmvhelyről" származik. Nagyon sokat beszélgettünk már a lenti helyzetről és nem egyszer kaptam választ arra, hogy Lázár János miért áll ekkora köztiszteletben. 

Az andorrai gáz- és villanyszerelőkből verbuvált hobbi válogatott tagjai megverték a magyar válogatottat. 1-0 lett az eredmény. Dzsudzsák sírt, a szurkolók levetették velük a pólóikat és mindenki vért követel. Mindenki nyugodjon meg, nem lesz vér...

Kezdjük kicsit távolabbról a dolgot. A teljes magyar futballt a Fidesz kormány finoman szólva kommunizálta. Saját vezetéssel, de közösségivé tette. Elkezdte felfuttatni a sportágat. Létrehozta az akadémia rendszert. Gombamód nőnek a földből a stadionok. Mik az eredmények? Fiatal, illetve vásárolt, kezdő játékosokkal próbáljuk betölteni azt az űrt, amit a Tőlünk megvásárolt játékosok hiánya okozott. Egy, aránylag szegény ország sora akárhogy nézzük ez lesz. Be kell vallanunk, hogy a következő ezer évben nem fogunk tudni focira annyi pénzt költeni összesen, mint amennyi egy nagy klub egy éves költségvetése. Kis pénzből kell nagy eredményeket kihoznunk úgy, hogy folyamatosan megtorpedózzák a csapatot egy-egy ember megvásárlásával. 

Vasárnap van, dolgozom és közben tiszta ideges vagyok. A munka, a magánélet, a dolgok szabályos rendje miatt. Van félnivalóm, hiszen én mindig is az az ember voltam, aki két lépéssel hátrébb állt a pénzes talicska mögött. Épp azon gondolkodtam, hogy ebben a rendkívül komoly sivalkodási hullámban, ami a közpénzek körül forog, mi lehet az igazság...

Már számos alkalommal értekeztem a politikai szekértáborokról. Megvan a helyük a politikában, a művészetben, a közéletben, mindenhol. Magyarországon évtizedek óta nem lehet politikától mentesen kapcsolatokat kialakítani, vagy éppen beszélgetni. Hol az előző rendszer árnyékában mindenki James Bondnak érezte magát, ha a rendszert bárhogy kritizálni merte, hol most, emberek a székükhöz vannak tapadva és felvették a szemellenzőt, hogy előre tudjanak menekülni. Mindkettőnek megvan a szépsége, de sajnos azt látom, hogy a helyzet fokozódik. Az egyik politikai oldalon azt mondják, hogy valósítsd meg magad, itt a lehetőség.

Soros, Soros, Soros, már sem folyik a médiából már lassan fél éve. Habony Árpád, Mészáros Lőrinc, Rogán Antal és még sokan mások feltűntek a Fidesz lehetséges agytrösztjeiként, de nem lehet, hogy tényleg lehet valami a szavak mögött?

De micsoda? - merül fel teljesen jogosan a kérdés. A Magyar Kormány több, mint fél éve ott tart, hogy minden második szava a következő: Soros. Mindenért ő a hibás. A szembenállás viszont abszolút vitathatatlan. Egy olyan világban élünk, ahol az ellenségek már nem meghatározhatóak területi fekvésük alapján és a csaták jelentős részét nem kardokkal, vagy fizikailag megfogható, a klasszikus értelembe vett fegyverekkel vívják. Egy olyan globális világban élünk, ahol nincsenek határok. Habár még mindig a Trianon során elcsatolt területekért harcolunk, nem akarjuk észrevenni, hogy Európában a határok az alapító atyák elképzelése szerint már csak képletesen léteznek.

Új választási rendszert szeretne a nép, ezt sugallja a Gulyás Márton által készített videó. Ha az ember eljut az ötödik másodpercig, egyszerűen fel fog állni a haja... 

Kezdjük csak az elején... Gulyás Mártonról már sokat írtam, a véleményem nem változott. Alapvetően egy jó szervező, egy egészen ügyes polgári aktivista, aki úgy vágta el az életét és a karrierjét, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva. Most egy videóval próbálja megreformálni a választási rendszer, melyet a YouTube vlogján meg is osztott. A videóban Gulyás megpróbált különböző pártállású és különböző szellemiséggel megáldott embereket összeszedni, hogy közösen mondják el, az amúgy egységes véleményüket. Már az elején feltűnik például:

Április tizedikén osztottam meg egy bejegyzést Veletek, amelyben Lendvai Ildikó angol nyelvtudását bíráltam és azt tanácsoltam, hogy angol helyett inkább azt a nyelvet kellene gyakorolnia, amit bolsevik cenzorként annak idején napi szinten tudott hasznosítani. Úgy tűnik az akció már az MSZP számára is kínos volt...

Bodri Krisztina egy teljesen átlagos lány volt egészen addig, amíg 2007-ben meg nem nyerte a Miss World Hungaryt. A szépségkirálynő karrierje innentől kezdve szárnyalni kezdett, mikor is találkozott 30 évvel idősebb, -mostani- férjével, Dr. Seffer Istvánnal. A plasztikai sebészként dolgozó szakember, megismerkedésük hajnalán már kesztyűt húzott, hogy saját ízlése szerint szabdalja szerelme testét. Seffer talán az az ember, akihez még bottal sem nyúlnék hozzá, de Bodri Krisztina különösen meghökkentő őszinteséggel mesélt a hálószobatitkokról és elmondta, hogy sokat tanult, a szüleinél is idősebb párjától. Nyilván egy, a 60-as évei végét ízlelgető, kapuzárási pánikban szenvedő férfinak is sokkal szebb látványt okoz egy fiatal nő, de kapcsolatuk azért cseppet sem mondható természetesnek. 

Megvolt a Modern Városok Program roadshowjának utolsó fejezetei is. Orbán Viktor miniszterelnök Hódmezővásárhelyre látogatott. Egy modern város sem lehet igazán modern fiatalok nélkül. Lássuk...

A miniszterelnök bejelentett, elpottyantott több, mint 50 milliárd forintot és beállt a nép szolgálatába is. Történetünk főhőse, a nemzet ifjú, magyar honleánya, Drót... bocsánat, Szokolay Jennyfer. Jennyfer mesebeli elmondása alapján reggeli kávéját szürcsölgette, mikor a kancelláriaminiszter és a miniszterelnök elsétált mellette.

Lukácsi Katalin, a KDNP fiatal, feltörekvő képviselője egy pálfordulással átevezett a balliberális oldalra. Bár azt nyilatkozta mindenhol, hogy Ő a saját erkölcsi mutatójához hű, mégis egy egészen komoly szégyenérzet fogott el, miközben néztem a videóit...

Lukácsi Katalin már huszonéves korában nyakig belekerült a politikába. Az MDF színeiben (igen, MDF, nem áll távolt Tőle a köpönyegforgatás) Jászjákóhalmán indult a képviselőjelöltként. Akkoriban a térség legfiatalabb jelöltje volt. Bölcsész karon filozófiát tanult, majd a hittudományok hallgatója lett, így végül lelkipásztori kisegítőként és a jászteleki általános iskolában hitoktatóként helyezkedett el. Akkoriban (2010-et írunk) az MDF jelöltjeként az volt a legnagyobb kampányfogása, hogy az Unióhoz tartozásunkat jobban ki kellene használnia a Jászságnak és minden lehetőséget ki kellene aknáznia, amit ez a közösség dob számára.

Egy olyan társadalomban élünk, ahol a régi hagyományok, szokások és értékek már nem fontosak többé. Mögöttünk egy rendszerváltás, előttünk egy generáció váltás és folyamatosan ugyanabba a kérdésbe szaladunk bele: Hogyan tudnánk felkészülni a jövőre, ha nem számoltunk el a múltunkkal?

Túl vagyunk három szexuális forradalmon. Hála a sokszínűséget, nyitottságot hirdető társainknak, eljutottunk oda, hogy szinte bármikor, ha bekapcsoljuk a tv-t, szexet, szexuális töltetű tartalmat láthatunk. Sokkal több lett a szélsőség és ezzel együtt megjelent a deviancia elfogadása. Az emberek egyre nyitottabbak a szélsőségekre. Olyan ez, mint a vérben tocsogó hulla látványa az utcán. A legtöbben segítség helyett inkább egy Facebook live adást indítanának, hogy a saját táboruk elismertségét bezsebeljék. Ez az új, liberálisabb, szabadabb kultúra elhozta azt, hogy ami korábban tabu volt, mára szokássá vált.